A Nature közölte a Stanford University School of Medicine kutatóinak cikkét, amelyben a kutatók az Alzheimer-kór kialakulásának egy új tényezőjére hívták fel a figyelmet.

VirCapSeq-VERT néven egy olyan újgenerációs szekvenálási módszert dolgoztak ki, amely képes bármilyen, potenciálisan embereket megbetegítő ismert vagy még ismeretlen vírus felismerésére, kimutatására.

A Journal of Clinical Investigation folyóiratban jelent meg egy svéd és japán kutatócsoport cikke, amelyben a kemoterápiát túlélő, daganatok kialakítására képes emlőrák-őssejtek elleni küzdelem egy új fegyverét írják le.

Friss kutatási eredmények mutatják be azt a szív és az agytörzs között húzódó idegpályát, aminek az idegsejtjei kiválthatják az ájulást, írja a Qubit.

A legkorszerűbb közfinanszírozott molekuláris biológiai vizsgálatokkal segíti a hazai onkológusokat az SE Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének Molekuláris Diagnosztikai Részlege.

A Harvard Medical School kutatói a Nature folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy a B-sejtek egyik alcsoportjának egy specifikus génexpressziója limitálja a tumorellenes T-sejtek aktiválását.

Kutatók az Immunity folyóiratban arról számoltak be, hogy a Crohn-betegség nagy felbontású sejttérképét készítették el 71 egészséges, illetve a betegség okozta gyulladás különböző stádiumait mutató beteg több mint 700 ezer sejtje alapján létrehozott génexpressziós profilja segítségével.

Az SE Anatómiai Intézetének kutatóstábja 2017 óta vizsgálja más egyetemekkel kollaborációban a skizofrénia idegsejtszintű magyarázatát.

A molekuláris patológia utóbbi években tapasztalt robbanásszerű fejlődésének következtében az új, korszerű molekuláris vizsgálóeljárások az onkohematológiai kórképek diagnosztikájának, valamint az optimális kezelési stratégiák megtervezésének kihagyhatatlan elemévé váltak.

Egy beteg szervezetében több mint 16 hónapon, 505 napon át volt kimutatható a koronavírus. A brit páciensnek más betegségei is voltak.